Ölben vagy lifttel – avagy miért nem való a kutya lépcsőre?

Emeletes házban, panelben gyakran felmerül a kérdés: saját lábon jöjjön-e le a lépcsőn a kutya, vagy lifttel vigyem, esetleg ölben? A kutyáknak nagyon egészségtelen a lépcsőzés – most az is kiderül, miért.

Érdekes cikk jelent meg nemrég egy amerikai állatorvosi újságban. Nagytestű kutyafajtákat vizsgáltak Norvégiában (ír farkas, újfoundlandi, leonbergi, és labrador retriever fajtájú ebeket vontak be a kísérletbe) azzal a céllal, hogy felkutassák a civilizáció okozta esetleges hajlamosító tényezőket a csípőízületi diszplázia (CSD) kialakulásában.
Kimutatták, hogy azoknál a kölyköknél, amelyek 3 hónaposnál fiatalabb korukban gyakran jártak lépcsőn akár fel-, akár lefelé, jóval nagyobb arányban alakult ki felnőttkorukban csípőízületi diszplázia, mint a nem lépcsőző társaik esetében. Ugyanekkor a CSD kialakulásának valószínűségét csökkentették a következő tényezők: póráz nélküli futtatás 0 és 3 hónapos kor közt, tavaszi és nyári születés, valamint a falusi körülmények közti születés. Vagyis ebből a szempontból az a tenyésztő (illetve később esetleg már gazdi) jár el helyesen, aki ebben a zsenge korban gyakran viszi a kölyköt a szabadba mozogni – puha, mérsékelten durva talajra.
(Forrás: Randi I. Krontveit, DVM et al., Am J Vet Res, Jun 2012 )

De térjünk csak vissza a lépcsőkhöz. Régóta ismert, hogy kistermetű, elsősorban hosszú testű fajtáknál (pl. tacskó) pedig kifejezetten veszélyes ez a fajta mozgás a porckorongsérv kialakulásának veszélye miatt.

Hajdanvolt ifjú koromban aktívan sportoltam, és nem tudom, ki hogy van vele, de számomra a legutálatosabb kondíciójavító gyakorlat az volt, amikor az edzőnk kivitt minket lépcsőzni. Így most olvasva a fenti hírt, egy ragadozó elszántságával repültem rá a témára, és gondoltam tovább: tényleg, milyen veszélyes és káros is a lépcsőzés. Sajnos azonban ismereteimet összeszedve agyam távolabbi zugaiból arra jutottam, hogy nem, nem marasztalhatom el az amúgy kincset érő volt edzőmet. Ugyanis ezek nem vonatkoztathatók emberre, csak kutyákra. Annál fontosabb azonban tájékoztatni a gyakorló és leendő gazdikat, valamint tenyésztőket, hogy kutyáik esetében viszont alaposan fontolják meg a napi rutint a sétákra való lejutáshoz! Fekete uszkár áll a lépcső tetejénNem vádolható lustasággal az a kutyás, aki a liftet választja kedvencével (betartva persze a kulturált lifthasználat szabályait a lakótársakkal való konfluktusok elkerülése végett), sőt ez esetben nem ér megmosolyogni a nénikét sem, aki ölebét a hóna alá kapva rója a fokokat. Nem, ez nem túlzott óvatosság, hanem felelősségteljes viselkedés – felelős állattartás, bármennyire nehéz is ezt ezzel kapcsolatban elképzelni.

Hogy hogyan jutottam erre a következtetésre? Nagyon egyszerű: tegyük fel a kérdést, vajon veszélyes-e egy kutyának (vagy egy farkasnak, aranysakálnak, stb., szóval valamelyik előkelő felmenőnek) mondjuk egy dombra felmenni! Nos? Hát nem hiszem, hogy a természet úgy alkotta volna meg ezeket a csodás lényeket, hogy ez bármiféle nehézséget okozna nekik rövid- vagy hosszútávon, akár hegy-, akár lejtmenetben. De akkor mi a gond a lépcsővel? Csak annyi, hogy azt viszont emberek tervezték – embereknek (persze a régi bérházak liftjeit is embereknek tervezték, amibe mondjuk egy babakocsival már nemigen férünk be, pedig fajon belül maradunk ugye, de ebbe most ne menjünk bele…).
Szóval felületes építészeti ismereteim szerint van egy tapasztalati képlet, hogy milyen a kényelmes lépcső. Ez pedig úgy szól, hogy

A fokmagasság arányát a “2x magasság + szélesség = 63 cm” tapasztalati képlet adja, mint amelyen a közlekedés kényelmes. A fokmagasság maximuma 15 cm., és 13-14.5 cm. közt mozoghat.

(Forrás: Tolnai Nagylexikon)

lépcsőszerkesztés tapasztalati képlete

Kószó József Lépcsők című könyvében már megengedőbb a lépéshosszal kapcsolatban, 60-64 cm közt változhat. Íme a szemléletes bemutatás

Vagyis az átlag embernek a lépéshosszából kiszámították, hogy mi a kényelmes, amikor egyik lábbal a másik után rójuk a lépcsőfokokat.

Persze funkciótól függően ezen a képleten belül azért vannak nagy eltolódások (pl. egy múzeumlépcső jóval alacsonyabb, de ennek megfelelően sokkal szélesebb fokokból áll, míg mondjuk egy padláslépcső magas, de keskeny a kis helyfoglalás miatt). A kényelmes lépéshosszt azonban ez nem befolyásolja.

.

kutyafuttában a lépcsőn

Kutyafuttában a lépcsőn…valami ilyesmi lehetne a “tapasztalati képlet” ebek esetében

De kérdem én: a csivavától az ír farkasig melyik kutyának komfortos ez a képlet? Ráadásul 4 lábra számoljunk!! Azt hiszem, a válasz egyértelmű: semelyiknek. Vagyis ha egy bármilyen fajta jószág mondjuk a reggeli sétára igyekezve feszülő húgyhólyaggal ront le a grádicsokon (mert ilyen állapotban nem fogja fontolgatni a kényelmes lépéshosszt), az nem vezet semmi jóra. Részben az orraesés veszélye miatt, részben az ízületek megterhelése miatt, de sehogy sem hasznos, na. És felfelé sem.

 

Gyakorló állatorvosként sokszor találkoztam gerincsérült tacskókkal, diszpláziás németjuhászokkal. Amikor már megvolt a baj, valahogy mindig megoldották a gazdik, hogy kedvencükkel elkerüljék a gyilkos lépcsőzést. Azt javaslom, mindenki gondolja ezt át, még mielőtt probléma lenne, és próbálja meg kivédeni lehetőségei szerint! (Ad abszurdum nem kell bernáthegyit venni a harmadikra egy lift nélküli házban, de ezt már csak egészen halkan jegyzem meg, mielőtt a „Tartsunk bernáthegyit a harmadikon” állatvédő liga a szájára vesz, és megszúrkodja az énalakú vudubabát…)

About Dr. Demjén Zsófia

Dr. Demjén Zsófia vagyok, állatorvos, állategészségőr.
This entry was posted in Kutya, Mozgás and tagged , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

16 Responses to Ölben vagy lifttel – avagy miért nem való a kutya lépcsőre?

  1. Ági says:

    Szia Zsófi!

    Mi a véleményed a következőről.
    egy 4,5 éves Bichon Havanese kutyánk van, napi séták során 6-8 lépcsőn kell rendszeresen le és felmenni, naponta 3-5 alkalommal. Ezt nem találtuk soknak, és a kutya hamarabb leküzdi, mintsem kézbe vehetnénk.

    A kérdésem az alkalmi felügyeletét ellátó “pótmamánál” történő lépcsőzésre vonatkozik.
    “Pótmama” a negyedik emeleten lakik, egy lift nélküli házban. A kutya nem nagyon hagyja magát ölbe venni, ezért a “pótmama” lépcsőn saját lábán viszi a kutyát le és fel 4 emeletnyit. Ez nem mindennapos havonta 1-1 nap van “pótmamánál”, illetve évenete 1-2 alkalommal egy hétig.

    Szerinted mennyire káros “pótmamánál” a lépcsőzés?
    Azaz ez az alkalmi lépcsőzés is káros – keresünk másik “pótmamát”?
    Vagy ha csak így ritkán lépcsőzik, az még “belefér”?
    Milyen gyakori lépcsőzéstől alakulhatnak ki a fenti cikkedben leírt betegségek?

    Kíváncsian várom a válaszod.

    Ági

    • Kedves Ági!
      Van egy jó és egy rossz hírem. A jó az, hogy relatíve elég kevés kutyus jön ilyen gerincproblémákkal a rendelőbe, és az én kutyám is 14 évig lépcsőzgetett 1 emeletnyi magasságot, anélkül, hogy bármi ilyen jellegű problémája lett volna. A rossz hír viszont, hogy ez egy időzített bomba. Ahogy a cikkben leírtam, nem nekik való a lépcső. Sajnos bármikor előfordulhat egy rossz mozdulat, egy esés – függetlenül attól, hogy évente 1x megy le 6 fokot, vagy naponta 4 emeletet tesz meg az adott eb. De a gyakoriság, ugye, növeli a dolog valószínűségét. Azt nem gondolnám, hogy új pótmamát kéne neki keresni, ha egyébként a mostani bevált, de esetleg érdemes lenne pórázon vinni a lépcsőn, így fékezve a kis szélvészt. (Az általam nagyra tartott Cesar Millan is azt tanácsolja – bár teljesen más okokból kifolyólag -, hogy ne a kutya lépjen ki elsőként az ajtón, érdemes ezt megfontolni, további balesetek is megelőzhetőek így!)

      Kívánok hosszú és egészséges életet a kutyusotokkal!

      Zsófi

  2. lőrinczi Erika says:

    Erdeklődnêk van egy kuskutyama fajtaja akita keverék du tan lelet vive setâlni visuagrle lêpcsőzőt 1emeletet. Fent meg jatszot kesob santitva ebret nem lêp raa ballâbâra !!Milehet azoka ???Tud e valski segiteni?? mi lehet a baj???Üdv Erika

  3. Nagy Annamária says:

    Kedves Doktornő!

    Sok helyen érdeklődtem már, de most itt is megtenném, az ellentétes vélemények miatt. Első emeleten lakunk, ez nagyjából 27 lépcsőfokot jelent.
    Dobermann gazdi szeretnék lenni a közeljövőben, és kicsit elkeseredtem.
    Három hónapos koráig ölben hordjam fel le a lépcsőn a kutyust? Persze 8-10 hetesen kerül majd hozzám, onnan már nincs sok hátra, de utána is “veszélyt” jelent a kutyára a lépcsőzés? Nagyon soknak számít az a 27 lépcsőfok?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Annamari

    • Kedves Annamari!

      Sok ezer kutya él emeleten anélkül, hogy bármi gondjuk is lenne. Arra figyeljen, hogy ne rohanjon a kutyája, akkor nem lesz gond.
      Nyilván nem az ő testalkatára tervezték a lépcsőket, de emiatt azért ne mondjon le a kutyatartásról! Csak óvatosan…

      Üdvözlettel,

      Dr. Demjén Zsófia

  4. Sarolta says:

    Kedves Doktornő!

    3. emeleten lakom, nincs lift a házban. A közeljövőben szeretnék majd egy fiatal felnőtt kutyát. Van olyan típusú vagy alkatú kutya, akinek nem tesz rosszat a lépcsőzés? Vagy inkább eleve olyan kutyát válasszak, akit tudok ölben fel-le vinni? Nem szeretném tönkretenni a jövendőbeli kutyám ízületeit…
    Köszönöm válaszát!
    Sarolta

    • Kedves Sarolta! Nincs olyan kutya, amelyiknek jót tenne a lépcsőzés, de a tacskó alkatúaknak kifejezetten nagyon veszélyes. (Rövid lábak, hosszú hát).
      Az is jó módszer, ha a kutyát megtanítják, hogy ne rohanjon le a lépcsőn,hanem normál tempóban menjenek lefelé.

      Üdvözlettel,

      Dr. Demjén Zsófia

  5. Betty says:

    Kedves Doktornő!

    Negyedik emeleten lakom, lift nélküli társasházban. Párommal angol cocker spánielt szeretnénk vásárolni. Tudom, hogy napi legalább három alkalommal fel és le lépcsőzni sok lenne a kutyának saját lábán a negyedik emeletre, ölben nem tudnánk vinni a súlya miatt sajnos, esetleg úgy megoldható lenne Ön szerint, hogy két emeletet lábon jönne és kettőt ölben vinnénk vagy valami hasonló? Mit gondol? Mondjunk le a fajtáról? Kisebb kutyafajták nem igazán tetszenek… Esetleg izületvédőt adhatnánk neki folyamatosan? pl. Synomax vagy hasonlók.

    Köszönöm válaszát!

    Betty

    • Kedves Betty!

      Rengeteg kutya él emeleten, minden probléma nélkül. Ezt a két-két emelet cipelés/gyaloglást nem tartom életszerűnek. Inkább arra figyeljenek, hogy ne rontson le a kutya ész nélkül, mert abból adódnak inkább a sérülések.
      A spániel fajtának mindenképp nézzen utána, nem is lépcső szempontból, hanem azért, mert ők vadászkutyák. Lesz ideje, lehetősége eleget mozgatni, foglalkozni vele? (Ugyanígy bármilyen fajtát választ, ezt érdemes átgondolni).
      Üdvözlettel,

      Dr. Demjén Zsófia

  6. Dorka says:

    Kedves Doktornő!

    Én a közel jövőben tervezek venni Orosz fekete terrier kölyköt,tenyésztőtől, dp mentes szülők.
    4. emeleten lakunk.
    Természetesen amíg elbírom addig le fel ölben viszem,bár mivel nagytestű fajta,szerintem hamar eléri azt a súlyt amit nem fogok tudni cipelni.

    Sokszor jönne velem a munkába így napi 3-4 séta helyett sokszor 2 lenne csak.

    Illetve tervezem a költözést,szóval úgy saccolom max 1-3 éves koráig kéne lépcsőznie utána már nem.

    De lehet mire oda kerülök,hogy legyen kölyök addigra elköltözök innen,de feltettem a kérdést inkább,hogy várjak e vagy végül is bele vághatok majd a kutyázásba.

    • Kedves Dorka!
      Szerintem már tudja is a választ. 🙂
      Ha ilyen belátható közelségben van a költözés, én biztosan megvárnám. De ettől függetlenül, ha mégis úgy hozza a Sors, hogy előbb bevállalja a kölyköt, akkor a lépcsőn mindig pórázzal vigye, ne hagyja, hogy – főleg lefelé – nagyon nekiinduljon! Rengeteg kutya él emeleten, lépcsőzik napi szinten, és nincs tőle semmi baja. De a baj lehetősége ott van, és ezért ha lehet, érdemes elkerülni.

      Üdvözlettel,

      Dr. Demjén Zsófia

  7. Erika says:

    Üdvözlöm!

    Van egy 8 hónapos francia bulldogunk. Földszinten lakunk, viszont így is van 10 lépcső az ajtónkig. Nagymamámnál a minap kiderült a gerincsérv, ezért őt is óvnám a kutya emelésétől, viszont tudom, hogy nekik ez rosszat okoz. Ez a 10 lépcsőfok mennyire ártalmas? Egy francia bulldogos csoportban többen is írták és okítottak, hogy “áhh az enyém is napi 50 lépcsőfokon jár mégsincs baja” de én ilyen alapon nem merem engedni.

    Ön szerint mit tudnánk tenni mindkettejük érdekében?

    • Kedves Erika!
      A francia bulldogok kb. 80%-a rendelkezik valamilyen – tünetekben jelentkező vagy MÉG nem jelentkező – gerincdeformitással. Ebből a szempontból mindenképp odafigyelést igényel a kutyusuk. Ha meg lehet oldani, építsenek a lépcsőre (ha elég széles) egy rámpát (ha társasház, akkor lehet arra hivatkozni, hogy a babakocsisoknak is jól jön), az segít megelőzni az ilyen lépcsős “baleseteket”. Ha erre nincs mód, akkor legalább azt tartsák be, hogy a lépcsőn szigorúan pórázon vezessék le kedvencüket, főleg lefelé.
      Üdvözlettel,
      Dr. Demjén Zsófia

  8. D. Viktória says:

    Kedves Doktornő!
    Két éves labradorunk az utóbbi hetekben megmakacsolta magát, és a kertből a házajtóig felvezető 6 lépcsőfokon nem hajlandó feljönni.
    A lépcső alján áll és ugat, topog, de sem hívásra, sem parancsra, sem jutifalatra nem mozdul onnan.
    Arra gondoltunk, nyilván megcsúszhatott egyszer, bár most jó idő volt es főként szárazság. Figyeltük a lábát, nem sántít, nem emelgeti, séta közben is olyan, mint mindig. Nyargalni ugyanúgy szeret, mint régen.
    Már ott tartunk, hogy fel kellett nyalábolni es felhozni, de ezt a megoldást a mindennapokban nem akarjuk alkalmazni. Sajnos már annyira fél, hogy ha lemegyünk érte, sokszor el is ugrik, hogy ne tudjuk felhozni. Ez eddig nem volt jellemző rá egyáltalán. Ugyanakkor, ha ismét bezárjuk az ajtót, a lépcső alján ugat és jelez, hogy be akar jönni…
    Tehetetlenek vagyunk, és jönnek az esős, hideg napok. Még soha nem éjszakázott házon kívül, kezdettől fogva benti kutya, aki sok szeretetet kapott, és szabadon mozgott a ház és a kert között.
    Nem tudom, mit tegyünk. Mi ennek a furcsa viselkedésnek az oka, és Ön szerint mi lenne a megoldás?
    Válaszát köszönjük:
    Viktória

    • Kedves Viktória!
      Két dolgot javasolnék: 1. egy alapos ortopédiai-neurológiai vizsgálatot, hogy valóban van-e fájdalma a kutyának, és 2. egy viselkedésterápiával foglalkozó szakember felkeresését, mert ha nincs szervi ok a háttérben, lehet, hogy valami viselkedésbeli probléma lehet (nagyon megijedt valamitől pl.).

      Üdvözlettel,

      Dr. Demjén Zsófia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.